Az új magyar kormány határon túli magyarokkal kapcsolatos elképzeléseit értékelték az ellenzéki pártok. Csóti György /MDF/ szerint irreálisak azok a nyilatkozatok, hogy gyorsan megköthetők az alapszerződések, mert Romániában és Szlovákiában az uralkodó politikai körök az ott élő magyarság politikai követeléseit nem kívánják kielégíteni. Rossz üzenet a határon túli magyarság részére az, hogy Horn Gyula tíz és fél millió magyar miniszterelnöke akar lenni. "Figyelembe kell vennünk szomszédaink sérelmeit, de nem lehet saját érdekeinket föladni." Csépe Béla /KDNP/ hozzátette, hogy amennyiben Horn Gyula valóban felelősséget érez a határon túli magyarokért, azt a gyakorlatban be is kell majd bizonyítania. Úgy véli, hogy az Antall-féle kisebbségi elképzelésekhez képest ez a mostani visszalépés. Torgyán József /FKGP/ a hatpárti konszenzust sürgette. Kövér László /Fidesz/ úgy látja, hogy a koalíció pártjainak álláspontja habozó, ő is a hatpárti konszenzust tartja szükségesnek. /Új Magyarország, júl. 19./
1994. július 20.
Ötödik alkalommal rendezik meg a bálványosi nyári szabadegyetemet, idén júl. 20-24-e között, az előadók között magyarországiak /Zwack Péter, Pokorny Zoltán, Kövér László/ is lesznek. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./
1995. február 28.
Eörsi Mátyás /SZDSZ/, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke febr. 28-án a Naptévé adásában arra a kérdésre, hogy a nemzet részének tekinti-e a határon túli magyarságot, azzal hárította el a választ, hogy ez filozófiai kérdés. A pártok képviselői sorra elutasították ezt az álláspontot. Mécs Imre /SZDSZ/ sem értett egyet vele. Kövér László /Fidesz/: A fiatal demokraták természetesen a nemzet részének tekintik őket. "Az viszont meglehet, hogy az SZDSZ számára ez filozófiai kérdés." "...régi keletű a szabaddemokraták idegenkedése ettől a kérdéstől." /Esti Hírlap, márc. 1./
1995. július 22.
Júl. 17-e és 22-e között rendezték meg hatodik alkalommal Bálványoson a nyári egyetemet a Fiatalok a Demokráciáért Alapítvány, a Pro Europa Liga és a Pro Minoritate Alapítvány szervezésében. A rendezvényen szó esett a magyar-román kapcsolatokról, a kisebbségpolitikáról, a toleranciáról, a környezetvédelemről, a biztonságpolitikáról és az integrációs kérdésekről. A Fidesz részéről megjelent Orbán Viktor elnök, Kövér László, Németh Zsolt, az MDF részéről Halzl József, Papp Sándor és Martonyi János, ott volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Adrian Severin, a Demokrata Párt elnöke is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 24., 580. sz., Új Magyarország, júl. 24./ Az előadók között volt még Tabajdi Csaba államtitkár, Kónya-Hamar Sándor képviselő, Fábián Ernő szociológus, Smaranda Enache, Horia Rusu liberális párti vezető és Costea Munteanu, a Polgári Szövetség Pártja alelnöke. /Magyar Nemzet, júl. 26./
1997. augusztus 15.
Kovács László külügyminiszter visszautasította Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének az Erdélyi Napló aug. 12-i számában megjelent nyilatkozatát, azt, hogy az ellenzék érzékenyebb, fogékonyabb a nemzeti kérdések iránt és alkalmasabb is azok nemzetközi képviseletére. Kovács László szerint Orbán Viktor kijelentései veszélyeztetik a magyar külpolitikát. A külügyminiszter kitért arra, hogy a Fidesz elnöke túlzott óvatossággal vádolta a magyar kormányt. "Nyilvánvalóan nem érti vagy nem akarja figyelembe venni a jelenlegi romániai belpolitikai helyzet képességét, a magyarság szempontjából is igen kedvező folyamatok törékenységét." - Orbán nyilatkozatát Kövér László, a Fidesz alelnöke tisztességesnek és mérsékeltnek tartotta, Kovács Lászlóét pedig túlzottnak, s mögötte a rossz lelkiismeret háborgását vélte felfedezni. "Az aggodalom a demokratikus román kormány és az RMDSZ iránt ezért enyhén szólva képmutató, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a román-magyar alapszerződés megkötésének folyamatában a magyar kormány nem vette figyelembe az RMDSZ kifogásait, Markó Bélát pedig nem engedték szóhoz jutni a magyar parlamentben."- emlékeztetett Kövér László. Az MSZP-SZDSZ-kormány adott szavát megszegve felrúgta az első magyar-magyar csúcson elfogadott megállapodást, amely alapját képezhette volna egy új külpolitikai konszenzus létrehozását - tette hozzá. /Orbán-interjú: újabb visszhangok. = MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./
1998. október 6.
Okt. 6-án, az 1848-as magyar szabadságharc 13 tábornoka kivégzésének 194. évfordulója alkalmából Aradon a megemlékezésen részt vett Kövér László magyar tárca nélküli miniszter, Bitay Károly magyarországi főkonzul, Szabó János magyar honvédelmi miniszter, Markó Béla RMDSZ-elnök, Tokay György kisebbségvédelmi miniszter, valamint helyi szervek képviselői is. A jelenlévők megkoszorúzták az aradi vértanúk emlékére állított emlékművet. Markó Béla beszédében kiemelte, hogy nem a sors, nem a végzet tette vértanúvá a tizenhárom tábornokot: a tizenhármak választottak a méltó vagy méltatlan élet között, és sorsukat összekötötték a nemzetével. A szabadság, egyenlőség, testvériség eszményéért küzdve minden nemzedéknek újra választ kell adnia arra a kérdésre, hogy változtathatunk-e sorsunkon. 1948-49 eme tanúsága ma is érvényes - mondotta Markó Béla. Tokay György kisebbségvédelmi miniszter az egykori Maros-parti megemlékezések hangulatára emlékeztetett beszédében. A szabadságharc hősei arra tanítanak, hogy mi is jól válasszunk, hogy nincs elvesztett küzdelem, hogy minden nap egy kicsit előbbre kell lépnünk - mondotta. A magyar delegáció az aradi Neumann-villában találkozott Arad megye és város vezetőivel, valamint az RMDSZ elnökével és Tokay miniszterrel. A magyar vendégek jelen voltak a zsúfolásig megtelt belvárosi római katolikus templomban, ahol emlékező szentmisét tartottak. A honvédelmi miniszter, aki az RMDSZ által szervezett megemlékezés kezdetén koszorúzta meg a vértanúk emlékművét, jelen volt a román katonai delegáció koszorúzásán, amelyre az Avram Iancu szobornál került sor. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./
1999. február 2.
Orbán Viktor miniszterelnök jan. 30-án Fiuméban Kövér László tárca nélküli miniszter és Járai Zsigmond pénzügyminiszter kíséretében találkozott Zeljko Luzavec közlekedési miniszterrel, Milivoj Brozina megyei főispánnal, Slavko Linic fiumei polgármesterrel, a kikötői hatóság képviselővel. . A találkozó után Orbán Viktor sajtónyilatkozatban emelte ki: a magyar küldöttség azért érkezett Fiuméba, mert tartós gazdasági együttműködést keres. Háromnapos horvátországi látogatásának befejezésekor Orbán Viktor felkereste a háborúban súlyos károkat szenvedett magyarlakta Kórógyot és Szentlászlót, valamint Kopácsot. A magyar kormány külön pénzalapot hoz létre a délszláv háborúban szétrombolt horvátországi magyar települések újjáépítésének támogatására - jelentette be jan. 31-én a magyar kormányfő Kopácson. Vigasztalan kép alakul ki a látogatóban az e térségben található települések végigjárásakor, mondta. Úgy döntöttünk, Németh Zsolt külügyminisztériumi politikai államtitkárral is konzultálva, jelentette ki, hogy létrehozunk egy újjáépítési alapot a magyar költségvetésben, amelyet a Határon Túli Magyarok Hivatala kezel majd. Ebben az alapban költségvetési forrásokat gyűjtünk, valamint azoknak a magyar vállalatoknak a felajánlásait, amelyek eddig is - nem szervezett módon - segítették a horvátországi magyarokat. Ebből az alapból az év végig két templomot, a kórógyit és valószínűleg a kopácsi református templomot fogják rendbe hozni. Ezenkívül ugyancsak ebből az alapból fogják biztosítani két olyan középület felújítását, amely többfunkciójú, tehát iskola, óvoda, művelődési ház működhet benne - hangsúlyozta a miniszterelnök. /Orbán Viktor jelenlétet és támogatást ígért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
1999. május 10.
Máj. 8-án Budapesten megkezdődött a Fidesz - Magyar Polgári Párt XI. kétnapos tisztújító kongresszusa. Orbán Viktor pártelnök-kormányfő nem mondott beszédet, egyetlen elnökjelöltként a választás utánra tartogatta mondandóját. "Aggodalommal tölt el - mondta -, hogy az előző kormány tisztségviselői tűnnek fel olyan békemozgalmakban, amelyek nem tesznek különbséget a koszovói áldozatok és a bűn elkövetői között". Kövér László ügyvezető alelnök szerint a koszovói válság átfogó rendezésének keretében a vajdasági autonómiát is meg kell oldani. A kongresszuson meghívottként vesz részt - a határon túli magyarság képviselői közül - Bugár Béla, a Szlovákiai Magyar Koalíció Párjának elnöke, illetve Duray Miklós, a párt tiszteletbeli elnöke, Eckstein Kovács Péter, a román kormány kisebbségügyi minisztere, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének alelnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke és Tőkés László, a szövetség tiszteletbeli elnöke, Papp Ferenc, a Vajdasági Magyarok Kereszténydemokrata Mozgalmának elnöke, Szabó Zsolt, a Holland Szabadság és Haladás Pártjának külügyi titkára, valamint Tomka György, a Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség elnöke. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke levélben köszöntötte a Fidesz kongresszusát. "A vajdasági magyarság fél, de nem veszítette el a fejét. Azt tapasztaljuk, hogy Magyarország NATO-tagsága és a kormány határozott, kiszámítható fellépése erősíti pozíciónkat". Tőkés László együttérzéséről biztosította a vajdasági magyarságot. Köszönetet mondott Kövér Lászlónak az autonómiával kapcsolatban a kongresszuson mondott szavaiért, mert - mint fogalmazott - az elvszerű, politikailag és erkölcsileg tiszta beszéd bátorítólag hat a kisebbségi sorban élő magyarokra. Aggodalmának adott hangot, hogy Romániában a magyarság a belső önrendelkezésen alapuló autonómiapolitikája a többségi hatalommal megalkuvó asszimiláns kisebbségi politikának eshet áldozatul. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a kongresszust üdvözölve elmondta: azt a pártot köszönti, amely nem csupán Magyarország sorsáért, hanem közvetve az egész magyar nemzetért vállalt felelősséget. Azokért a magyar közösségekért, amelyek egymástól elszakítva is egymáshoz tartoznak, mert ugyanannak a nemzetnek vagyunk részei mindannyian - fogalmazott. Bugár Béla, a Szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke azt hangsúlyozta, hogy a Fidesz vezette kormány egyenrangú viszonyt teremtett a határon túl élő magyar kisebbségek számára, és intézményesülhetett kapcsolatrendszerük az anyaországgal. /Fidesz-kongresszus és vendégei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./
2000. január 15.
Jan. 15-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában ünnepelte megalakulásának tízéves évfordulóját az RMDSZ. A gálaesten ismert művészek léptek fel, így Kilyén Ilka, Nemes Levente, Ruha István hegedűművész, továbbá a Maros művészegyüttes. Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: a 10 évvel ezelőtti történelmi fordulat új esélyt teremtett. Az RMDSZ-nek egységben kell maradnia - mondotta. A meghívottak közt jelen volt Dávid Ibolya, magyar igazságügyminiszter, az MDF elnöke, Kövér László, a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, a FIDESZ ügyvezető alelnöke, Szőcs Ferenc nagykövet, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Misovicz Tibor HTMH-alelnök, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, az MSZP, az SZDSZ, és a MIÉP küldöttsége, valamint a szlovákiai, kárpátaljai, vajdasági, és horvátországi magyar közösségek képviselői. Felolvasták Emil Constantinescu elnök és Göncz Árpád elnök üzenetét. Szabó Tibor HTMH-elnök Orbán Viktor kormányfő és a magyar kormány üdvözletét tolmácsolta. Az ünnepi műsor keretében a szövetség tíz évvel ezelőtti első ideiglenes intéző bizottsága tagjainak emlékplakettet és aranytulipánt nyújtott át Markó Béla. Ugyanakkor díszoklevelet vehettek át az RMDSZ volt és jelenlegi tisztségviselői is. Az egykori bizottság tizenkét tagja közül többen távol maradtak. A meghívásnak eleget tett Domokos Géza, Gyimesi Éva, Horváth Andor, Kántor Lajos, Kányádi Sándor, Lányi Szabolcs, Szilveszter Lajos és Sütő András. Az elhunyt Balogh Edgárt post mortem megillető díjat fia, Balogh Ferenc vette át. Nem jelent meg Demény Lajos és Király Károly, az ünnepségen jelen levő Tőkés László a díjat visszautasította. Tőkés László a Szabadság munkatársának elmondta: a múlt heti kolozsvári RMDSZ évfordulói fórumon az egybegyűltek egy csoportja, köztük ő maga is, úgy ítélte meg, hogy sértő kikiáltani néhány személyt az RMDSZ alapító tagjainak akkor, amikor a Szövetséget többen egyidejűleg hozták létre. Az alapító tagok személye erősen vitatható, Temesvár és Kolozsvár például elvitatja Bukaresttől az alapítást elsőbbségét - jelentette ki a püspök. Személyes oka is van a díj visszautasítására, tette hozzá, az SZKT decemberi ülésén alig fél órára azt követően, hogy Markó Béla méltatta szerepét a temesvári eseményekben, a kommunista időkre emlékeztető legdurvább pártos jellegű támadás érte őt. Ezek után Markó Bélától semmilyen méltatást, kitüntetést nem vagyok hajlandó elfogadni - mondotta Tőkés László. /Székely Kriszta: Hej, tulipán, tulipán! Marosvásárhelyen ünnepelte tizedik születésnapját az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./
2000. április 6.
Barabás T. János, a bukaresti magyar nagykövetség sajtóattaséja a Szabadság kérdésére megerősítette a Cotidianul napilapban megjelent hírt, miszerint Orbán Viktor miniszterelnök április 14-én egynapos hivatalos látogatást tesz Bukarestben. A magyar miniszterelnök népes küldöttség élén érkezik. A hivatalos küldöttségben helyett kap Kövér László, a Fidesz - Magyar Polgári Párt elnöke, a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, Rockenbauer Zoltán kulturális, Pokorni Zoltán oktatási miniszter, Szemerkényi Réka, Németh Zsolt, Bagi Gábor államtitkárok, Gansperger Gyula, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. elnöke, Gönczy János kormánybiztos. A kormányfőt üzletemberek is elkísérik útjára. Jelen lesz Íjgyártó István, aki Magyarország új bukaresti nagykövetjelöltje. Sajtóértesülések szerint Íjgyártó elsősorban a nemzeti kisebbségek kérdésének, a határon túli magyarok státusának szakértőjeként ismert. A Határon Túli Magyarok Hivatalában dolgozott, és részt vett a román-magyar alapszerződés kidolgozásában. Kinevezéséhez még szükséges a magyar országgyűlés jóváhagyása. - A magyar fél fel fogja vetni két, Csíkszeredában és Konstancán működő konzulátus megnyitásának a tervét, és szintén szó lesz egy kolozsvári magyar művelődési központ létrehozásáról. Az elkövetkező két hétben további két magyar politikus is jelezte érkezését: április 13-án Szabó József honvédelmi minisztert, április 16-19. között pedig Kósáné Kovács Magdát, az MSZP alelnökét, a magyar országgyűlés emberjogi, vallási és kisebbségügyi szakbizottságának elnökét várják Bukarestbe. /Orbán Viktor Bukarestbe látogat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./
2000. május 3.
A Független Kisgazdapárt - a Fidesz egyetértésével - Mádl Ferenc professzort jelöli a köztársasági elnöki tisztségre - jelentette be máj. 3-án Torgyán József pártelnök Orbán Viktor miniszterelnökkel és Kövér László Fidesz-elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón. A jelölést az Orbán-Torgyán négyszemközti egyeztetés után mind az FKGP, mind a Fidesz elnöksége jóváhagyta. A két pártelnök és a kormányfő - ugyancsak máj. 3-án - több ciklusra szóló együttműködési megállapodást írt alá. Ennek értelmében célszerű arányban közös jelölteket indítanak a 2002-es országgyűlési választásokon. A megállapodás kitér arra, hogy a miniszterelnököt jövőben is a választáson eredményesebben szereplő párt adja, a koalíciós partnert pedig a köztársasági elnök jelölésének joga illeti meg. Mádl Ferenc /sz. Bánd, 1931. jan. 29./ tagja volt az Antall-kormánynak és 1995-ben az ellenzéki MDF, KDNP és Fidesz közös államfőjelöltje volt. Nemzetközi jogász, egyetemi tanár. Tagja, illetve résztvevője több nemzetközi szervezetnek, illetve legiszlációs fórumnak, többek között a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Akadémiának. Pártonkívüli. 1993. február 22-től 1994. július 15-ig művelődési és közoktatási miniszterként tevékenykedett. 1999-től a kormány tudományos tanácsadó testületének tagja. /Mádl Ferenc a magyar államfőjelölt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./
2000. május 22.
Nagyváradon a Varadinum csúcspontját - hasonlóan a korábbi esztendőkhöz - a Bazilikában tartott ünnepi szentmise és a körmenet jelentette. Zsúfolásig megtelt a székesegyház. Tempfli József megyés püspök köszöntötte a vendégeket: Jean Claude Périsset érseket, a pápai nunciust, továbbá a római katolikus és a görög katolikus egyházi méltóságokat, a hazai és a határon túli világi elöljárókat. Utóbbiak közt volt Kövér László, a Fidesz elnöke is. A püspök bevezető szavaiban emlékeztetett a kereszténység kétezredik és a magyar államiság ezredik évfordulójára, majd felelevenítette Szent László alakját, értékelve szerepét mind az egyház, mind a nemzet történelmében. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a magyar kormány ajándékaként átadta Tempfli József püspöknek a millenniumi zászlót, amely az ezeréves magyar államiságot jelképezi. Székely Dénes, a gyulafehérvári teológia rektora közel száz kispap kíséretében jött el a Szent László-napi körmenetre. A pápai, a magyar és a székely himnusz után elindult a körmenet a szokásos úton a Szent László ereklyéit tartalmazó hermával. Ezután a barokk-korból fennmaradt Szent László-kőszobor köré gyűltek, ahol Tempfli József röviden ismertette a Szent László téren 1738-ban felállított szobor viszontagságos történetét, majd felszentelte az újonnan felállított szobrot. Végül a meghívottak a Keresztény Ifjúsági Mozgalom újonnan épített székhelyének megnyitására és felszentelésére mentek. /A 2000. évi Varadinum csúcspontja: ünnepi szentmise és körmenet. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 22./
2000. június 28.
A tizenegyedik alkalommal megrendezendő Tusványosi Szabadegyetemről a főszervező, Bencze Tibor, a Reform Tömörülés szervezési alelnöke elmondta, hogy újítani kell a tíz éve működő szabadegyetemen: az ifjúság iránt nyitott fesztivál típusú szabadegyetem mellett döntöttek. A szálláslehetőségek korlátozottak, ezért főként a sátorhelyeket kell biztosítani. A szabadegyetem júl. 23-án este kezdődik. Az egyik nap fellép Eperjes Károly magyarországi színművész is. Eljön a többek között Kövér László, a Fidesz MPP elnöke, Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke, valószínűleg Deutsch Tamás magyar ifjúsági és sportminiszter is, Németh Zsolt államtitkár, továbbá Renate Weber, Gabriel Andreescu és Smaranda Enache. A tábor fénypontját az utolsó napra tervezett román és magyar miniszterelnökök találkozója jelenti. /XI. Tusványosi Szabadegyetem... és Diáktábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 28./
2000. július 24.
A Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetségének (RODOSZ) elnöksége elfogadja a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának a külhoni magyar állampolgárság intézményéről szóló javaslatát, a Magyarok Világkongresszusának Zárónyilatkozatába foglalt álláspontot, és csatlakozik az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának határozatához - olvasható a RODOSZ közleményében. A RODOSZ felkérte az RMDSZ országos vezetőségét, hogy csatlakozzon a RODOSZ álláspontjához, és tegye meg a megfelelő lépéseket a külhoni magyar állampolgárság intézményének gyakorlati megvalósítása érdekében. - Elkezdődött a XI. Bálványosi Szabadegyetem, a szervezők az idén ezer vendéggel számolnak, ami a az előző évekhez képest 100 százalékos növekedést jelent. Az első két napon a centrumpártok együttműködési lehetőségeit vizsgálják meg. Meghívottak: Kövér László, a Fidesz-MPP elnöke és Ioan Muresan, a Keresztény-Demokrata Nemzeti Parasztpárt alelnöke. /Külhoni magyar állampolgárságot akar a RODOSZ. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./
2000. július 25.
Júl. 24-én megnyílt a XI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Újra együtt vagyunk, immár tizenegyedszerre, hogy számba vegyük, mire mentünk, ment-e előbb országaink, népeink ügye, a román-magyar kapcsolat normalizálása - jelentette ki Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés RMDSZ-platform elnöke a megnyitóján. Az egyhetes rendezvényt vendégül látó Tusnádfürdő polgármestere, Zólya Zoltán meggyőződését fejezte ki, hogy a tábor jelentős mértékben hozzájárul Románia EU-csatlakozásához. Kövér László, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a tábort szervező, annak rendezvényein részt vevő fiatal politikus-generáció megvetette lábát az elmúlt évtizedben Magyarországon és Romániában, befolyásolta a dolgok alakulását. Megnyitóbeszédében hangsúlyozta az itt körvonalazódott párbeszéd fontosságát. - A délelőtti előadások témája a centrumpártok közötti együttműködés volt. Kolumbán Gábor, a vita moderátora bevezetőjében feltette a kérdést, hogy léteznek-e centrumpártok középosztály nélkül, meg hogyan ölthet intézményes jelleget a köztük való együttműködés. Mihai Sora professzor, volt tanügyminiszter, a Nemzeti Liberális Párt tagja az elmúlt évtized elszalasztott lehetőségeiről, a megoldásra váró gondokról szólt. Véleménye szerint a jelenlegi politikai elit nem kínál mindkét fél számára elfogadható megoldást. Kövér László a centrumpártok együttműködése hiányának okait annak történelmi hagyományai hiányában látta, továbbá abban, hogy e pártok a kormányzás napi gondjaival vannak elfoglalva. Toró T. Tibor az erdélyi magyar közösséget saját politikai alrendszerrel rendelkező társadalomként határozta meg, az RMDSZ-t a közösségi önkormányzat fórumának nevezve. Véleménye szerint az RMDSZ egysége kulcsfontosságú kérdés, de ez csak a közösségi önkormányzati modellben képzelhető el. Mint mondotta, a magyarországi pártokkal az együttműködés ideológiák, míg a román pártokkal a regionális érdekek mentén építhető ki. Kövér László is az RMDSZ egysége megőrzésének szükségességére hívta fel a figyelmet, hangsúlyozta, hogy a Fidesz-MPP az RMDSZ egészét tekinti partnerének. Délután a Magyar Kisebbség, Provincia és Altera folyóiratokat mutatták be a szerkesztők, este rock-koncert szerepelt a programban. A júl. 25-i nap témája: Azt mondták, miénk a jövő. Az új nemzedék szerepe a posztkommunista társadalmak demokratizálódásában. Előadók: Deutsch Tamás és Crin Antonescu román ifjúsági és sportminiszter, valamint Gyürk András, a Fidelitas elnöke. Moderátor Hajdó Csaba, a Civitas Alapítvány igazgatója. Délután az egyetemekről beszélnek magyarországi és romániai kormányzati és nem kormányzati szervezetek képviselői. /Centrumpártok és együttműködés. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 25./ Tusnádfürdőn Kövér László, a Fidesz elnöke kifejtette: a Fidesz az RMDSZ-t az erdélyi magyarság legitim szervezetének tekinti. Függetlenül attól, hogy egyetértenek-e Markó Béla szövetségi elnökkel vagy sem, ő az RMDSZ vezetője. Barátaikat viszont, akikkel e viszony még az 1989 előtti időszakból származik, nem kívánják megtagadni. A Fidesz komolyan gondolja, hogy a határon túli magyaroknak kell eldönteniük, hogy mi is a fontos számukra, ezt a döntést pedig a magyarországi vezetésnek tiszteletben kell tartania. A Fidesz igyekszik elkerülni az olyan helyzeteket, hogy azok oktassák ki, akik minden eszközzel igyekeztek megosztani a határon túli magyar szervezeteket, az RMDSZ-t pedig Markó Bélástól, Toró Tiborostól, mindenestől kutyába sem vették, amikor például barátaikkal - elvtársaikkal megkötötték az alapszerződést. Szeretnénk elkerülni, hogy minket egy Kovács László vagy egy Horn Gyula oktasson ki a határon túli magyarokhoz való viszonyulásban, azok, akik Markó Bélát az akkori ellenzék határozott követelése ellenére sem engedték be a magyar parlamentbe alapszerződés-ügyben - emlékeztetett Kövér László. /Székely Kriszta: Kövér: Elfogadhatatlanok az MSZP-sek kioktatásai A Fidesz-elnök az RMDSZ-szel való viszonyokról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./
2000. október 3.
Zsombori Vilmos, Hargita megye tanácselnöke, magyarországi megbeszéléseiről biztató ígéretekkel tért haza: Németh Zsolt államtitkárral folytatott megbeszélése során ígéretet kapott a csíkszeredai egyetem létrehozásának támogatására, a gyergyószárhegyi Lázár-kastély felújítása érdekében elkezdett együttműködés folytatására. A Csíkszentmártonban elképzelt, három funkciót ellátó szociális központ létrehozásához Kövér László Fidesz-elnök ígért segítséget. A tanácselnök beszámolt arról, hogy a megyén átvezető utak modernizálása céljából a Szállításügyi Minisztériumnak benyújtottak egy 17 milliárd lej értékű beruházás tervét. - A megyei tanács tagja lett a több magyarországi és hazai megyét tömörítő Kárpátok Eurorégiónak. /Támogatási ígéretek a megyének. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 3./
2001. január 23.
Jan. 22-én magyarországi parlamenti pártok megbeszélést tartottak a szomszédos országokban élő magyaroknak biztosított kedvezményekről szóló törvényről (státustörvény). A Mádl Ferenc államfő által kezdeményezett egyeztetésen kiderült, hogy az ellenzéki pártok kisebb-nagyobb különbségekkel ellenzik a törvényt, a kormánypártok pedig örvendenek a törvény puszta létének. Nem sikerült megteremteni a Fidesz-MPP által oly áhított politikai konszenzust. Az ellenzéki pártok nem támogatják a kormány által javasolt törvényt. Kövér László, a Fidesz-MPP elnöke azt nevezte a legnagyobb eredménynek, hogy ilyen jogszabály megalkotására egyáltalán sor kerül. Kövér szerint senki nem törekedik arra, hogy a határon innen és a határon túli magyarokat egymással szembeállítsa, és valamelyik kárára többletkedvezményt biztosítson. Kovács László, az MSZP elnöke szerint szükség van a törvényre, de figyelembe kell venni a magyarországi lakosság érdekeit, a költségvetés teherbíró képességét, a törvény nem akadályozhatja Magyarország EU-csatlakozását. Az MSZP szerint nem elfogadható az a pártok közötti verseny, ahol az a legmagyarabb, aki a legtöbbet ígéri a határon túliaknak Szent-Iványi István, a szabad demokraták (SZDSZ) frakcióvezetője kijelentette: pártja jelenlegi formájában nem támogatja a törvényt. Nem tudni, kiket érintene, mit biztosítana, milyen áron, és azt meg ki állná. Szerinte a határon túli magyarokat szülőföldjükön kell támogatni, a jelenlegi törvénytervezet pedig az elvándorlást fogja felgyorsítani. Torgyán József, a kisgazdapárt elnöke is támogatásáról biztosította a törvényt annak ellenére, hogy szerinte szélesebb körű kedvezményeket kellene a határon túli magyaroknak biztosítani. A kisgazdák a Magyarok Világszövetsége által kidolgozott külhoni állampolgárságot is elfogadhatónak tartják. /Vass Enikő: Márciusban terítéken. A státustörvény. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./
2001. május 7.
Markó Béla, RMDSZ-elnök máj. 5-én részt vett a Fidesz - Magyar Polgári Párt tisztújító kongresszusán. Felszólalásában úgy vélekedett, egy évtizeddel a kommunista rendszerek bukása után időszerű számvetést készíteni a térség országainak előrehaladásáról. Megítélése szerint Magyarország ezen a listán a listavezetők közé tartozik, a Fidesznek pedig jelentős érdeme van ebben. Hangsúlyozta: "a térség legsúlyosabb problémája nem gazdasági, hanem etnikai jellegű, és minden országnak szembe kell néznie azzal, hogy állam és nemzet határai nem esnek egybe". - A magyar kormánypárt XIII. kongresszusán a küldöttek Pokorni Zoltán oktatási minisztert - az egyetlen jelöltet - választották meg a párt élére a leköszönő Kövér László helyett. /Térségünk legsúlyosabb problémája etnikai jellegű - jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök Szegeden. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./
2001. május 11.
Mélységesen felháborodott, írta Erőss Bulcsú,, elolvasva Nagy "Baloldali" Iván "Liberális" Zsolt, beszámolóját a FIDESZ-MPP kongresszusáról. Az SZDSZ hivatalos lapja, a Magyar Hírlap megjelentette a következő mondatocskát: "Ma senki sem akarja - sem Orbán Viktort, sem Kövér Lászlót - likvidálni, bármennyire javára válna is nemzetünknek..." És még ők beszélnek cenzúráról. Kocsi Ilona (SZDSZ-es) lapja tovább hazudozhatott anélkül, hogy valakinek a haja szála is meggörbült volna. Most azonban előszeretettel hangoztatta Nagy Iván Zsolt, hogy milyen alkotmány és törvénysértő ez a FIDESZ-MPP. Hadd döntse el a FIDESZ-MPP, kit hív meg a "bulira". Az olvasó hangsúlyozta: joguk van az erdélyi magyaroknak megtudni a teljes igazságot! Sajnálatos, hogy pont a Magyar Hírlap tudósítója dolgozik a Romániai Magyar Szónak. Annak a lapnak a tudósítója, akinek pártja nem támogatta a státustörvényt sem! /Erőss Bulcsú, főiskolai hallgató: Aljas és félrevezető. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./ A lap szerkesztői megjegyzésében mentegette a helyzetet, holott az a valóság, hogy a balliberális Nagy Iván Zsolt a lap egyetlen budapesti politikai tudósítója.
2001. május 28.
A magyar kormány továbbra is rendelkezésére áll azoknak, akik pontosításokat kérnek a státustörvénnyel kapcsolatban - jelentette ki Kövér László, a Fidesz Magyar Polgári Párt ügyvezető alelnöke a Reform Tömörülés RMDSZ-platform máj. 26-i sepsiszentgyörgyi kongresszusán. Az RMDSZ-Fidesz kapcsolatot Kövér jónak minősítette, és reményét fejezte ki, hogy az RT is otthon érezheti magát az erdélyi magyarság egészének érdekeit képviselni hivatott szövetségben. Kövér elmondta, hogy a magyar ellenzéki pártok egy idő óta igyekeznek túllicitálni egymást a határon túli magyarok sorsának jobbítása terén. Az SZDSZ a magyar igazolvány helyett pénzt, évi több milliárdot osztana szét, az MSZP pedig a határon túli magyarokkal foglalkozó parlamenti biztos kinevezését, és három hónap helyett hat hónapos legális munkavállalási engedélyt javasol. Kövér László megjegyezte: "Biztosak voltunk abban, hogy ameddig csak lehet, az MSZP és az SZDSZ a törvényjavaslat elfogadásának megakadályozására fordítja minden energiáját. Amikor viszont a Magyar Állandó Értekezleten felismerték, hogy ezzel a politikájukkal szembe kerülnek nemcsak a magyar közvéleménnyel, hanem a határon túli magyar szervezetekkel is, akkor taktikát változtattak. Megpróbálják lekicsinyelni a törvény jelentőségét, különböző javaslatokkal azt próbálják bizonyítani, hogy ők is vannak olyan jó magyarok, mint a kormánypártiak." /Székely Kriszta: "Fantáziadús" magyar politika Kövér László a státustörvényről, a magyar ellenzékről és az RMDSZ-ről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./
2001. november 5.
Nov. 3-án Székelyudvarhely központjában felavatták a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának (MÜTF) új képzési központját. Elhangzott, hogy a jelenkori igényeknek megfelelő közgazdasági képzést nyújtó főiskola integrálása az Erdélyi Magyar Tudományegyetembe kívánatosnak látszik. Kövér László, a Fidesz alelnöke a megnyitón mondott beszédében így fogalmazott: "Ma olyan kormánya van Magyarországnak, amely fontosnak tartja, és meg akarja oldani a magyar egyetem ügyét." "Igyekszik segíteni azokon, akik maguk is megpróbálnak segíteni magukon." Tudva, hogy az udvarhelyi képzési központ székhelyvásárlására az Illyés és az Apáczai Közalapítványok összesen közel hetvenmillió forinttal járultak hozzá, a teremben jelenlévők számára Kövér kijelentése különös jelentőséget kapott. Szász Jenő polgármester, akinek jelentős szerepe volt abban, hogy a tatabányai főiskola vezetőit sikerült rábírni, létesítsenek önálló tagozatot Székelyudvarhelyen, kiemelte: 1997-ben, amikor eltervezték a MÜTF udvarhelyi központjának létesítését, még nem lehetett azt remélni, hogy 2001-ben erdélyi magyar magánegyetemi hálózat születik a Fidesz-kormány és Magyarország segítségével. Az avatóünnepségen felszólalt még Gál András Levente, a magyar Oktatási Minisztérium közigazgatási államtitkára, Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány igazgatója is. /Zilahi Imre: Kövér László Székelyudvarhelyen. Új székhelye van a közgazdászképző főiskolának. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./
2001. november 6.
A magyar kormány reméli, hogy az erdélyi magyar közösségen belül is létrejön a társadalmi összefogás a státustörvény végrehajtását illetően - jelentette ki a Krónikának Kövér László, a Fidesz alelnöke. Az alelnök megállapította: "Az egymást váltó román politikai elitek azt szeretnék, ha egyáltalán nem létezne, eltűnne a Trianonnal előállt probléma, vagyis hogy kétmilliónyi magyar ma Románia területén él. Az elmúlt nyolcvan év alapján elmondható, a mindenkori román hatalom különböző intenzitású, de mindig meg-megújuló kísérleteket tesz az erdélyi magyarság beolvasztására. Bukarest világosan felismerte azt, hogy a státustörvény legfontosabb funkciója lépni az asszimiláció ellen, hogy a határokon túl rekedt magyarság megmaradhasson általa." A Velencei Bizottság az egész európai kisebbségvédelmi gyakorlatot vizsgálta. Európa-szerte nagyon sok, még a magyar törvényalkotáson is túllépő gyakorlat létezik, sőt a román, szlovák nemzetiségűek egy részére is vonatkoznak hasonló jogszabályok. - Nem felel meg a valóságnak, hogy a törvényhozást megelőzően nem történtek konzultációk a román féllel, ezek ugyanis folyamatosan zajlanak. /Rostás Szabolcs: Kapituláció nélkül. Interjú Kövér László Fidesz-alelnökkel. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./
2002. június 20.
A Magyar Rádió Határok nélkül műsorából ismerősen cseng a név: Gecse Géza. Állam és nemzet a rendszerváltás után című kötetéről kevesebben hallottak. Riportjaiban, interjúiban a szerző a történelem távolabbi időszakaira – az 1848–1849-es eseményekre, a több mint fél évszázados párizsi békére, 1956-ra, Trianonra – is visszatekint. A mikrofonvégre kapott személyiségek között ugyanúgy ott van Medgyessy Péter, Kovács László, mint Orbán Viktor, Kövér László, Markó Béla, Csoóri Sándor és – sokak számára meglepő módon – Nagy Feró. Gecse Géza életének első kilenc évét Kárpátalján töltötte. Könyvében be akarta mutatni, hogy az állami politika mit tudott csinálni a magyarság-ügy, a nemzeti összetartozás terén az elmúlt tíz év alatt. "Nem tudott annyit megvalósítani, amennyit szeretett volna. Ha a mai Magyarországnak a határon túli helyzet iránti érzékenységét veszem szemügyre, akkor nagy gondok vannak. Ezt Illyés Gyula a 70-es években nagyon szépen megfogalmazta: Ha valaki felkerül a mentőhajóra – a csonka Magyarországra –, és megpróbál fölkapaszkodni rá, annak a hajóban ülők levágják a kezét, nehogy mindenki elsüllyedjen." /Gujdár Gabriella: Állam és nemzet a rendszerváltás után. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 20./
2002. július 26.
Polgári értékek - értékelvű politika címmel zajlott a délelőtti előadás a XIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem negyedik napján. Schöpflin György politológus, londoni egyetemi tanár a hagyományos polgári értékek közül az önkorlátozást és a másság tiszteletét emelte ki. Dinu Zamfirescu, a Nemzeti Liberális Párt politikusa, a Horia Rusu Alapítvány elnöke arról beszélt, hogy Romániában a civil társadalom ellentétbe került a politikai társadalommal. "Az RMDSZ válságon megy át" - jelentette ki Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke, RMDSZ-es parlamenti képviselő elmondva, hogy ennek lényege a következő: egy ambiciózus, gazdag jövőképet kínáló program megteremti ugyan a feltételét az értékorientált politizálásnak, de az elmúlt években többségbe kerültek a pozícióorientált politikusok, s ez vezetett a mostani kritikus helyzethez. Mára az RMDSZ olyan folyamatokban lett partner a kormánypárttal kötött egyezség révén, amelyek veszélyeztetik az egész romániai demokratikus rendszert. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy nincs egy komoly párt sem ma, amely a 89-es forradalom értékeit képviselné. Kövér László országgyűlési képviselő, a Fidesz Országos Választmányának elnöke inkább a jelenlegi magyarországi politikai helyzetről beszélt. Toró T. Tibor jelezte: a jelenlegi magyar kormányt, illetve az RMDSZ vezetőségét kellene megkérdezni arról, hogy a Reform Tömörülés miért nem volt jelen a Magyar Állandó Értekezlet legutóbbi ülésén, és sérelmezte, hogy Tőkés László püspök, a Szövetség tiszteletbeli elnöke sem lehetett ott. A pozícióorientált politika következményének nevezte azt, hogy Tőkés helyét egy olyan politikus - a szenátusi frakcióvezető - vehette át a küldöttségben, aki magában a státustörvényben sem hisz, és ki is jelentette, hogy magyar igazolványra sincs szüksége. /Polgári értékek - értékelvű politika. "Válsághelyzetben van az RMDSZ". = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./
2002. július 26.
Kövér Lászlót, a Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnökét a tusványosi nyári szabadegyetem szünetében nyilatkozott. Az MSZP a legutóbbi MÁÉRT ülésén felrúgta a korábban konszenzusos alapelvet, miszerint az értekezletre a választásokon szerzett legitimációval rendelkező határon túli szervezetek kapnak meghívást. Ehelyett olyan szervezeteket is meghívtak a Vajdaságból és Kárpátaljáról, amelyek tulajdonképpen nem is léteznek már. Kövér szerint ezeknek a meghívásoknak az a szerepük, hogy megosszák az adott kisebbségi társadalmat, illetve, hogy az MSZP különböző ágenseket találjon a határon túli magyar közösségekben. Az egyik, a határon túli magyarok ügyeinek képviseletével megbízott MSZP-politikus nemrég kijelentette, miszerint Romániában a történelmi magyar egyházak tulajdonának visszajuttatását túldimenzionált politikai kérdésnek tartja mintegy bátorítva ezzel azokat a román politikusokat, akik eddig is élen jártak az általuk elfogadott restitúciós törvény szabotálásában. A politikus úgy értékelte: az MSZP rövid távon még nagyon sok keserűséget okozhat nem csak az anyaországi, hanem a határon túliaknak is. /Székely Kriszta: Kövér: Sok keserűséget okozhat még az MSZP. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./ A Kövér által említett MSZP-politikus Bársony András.
2002. október 15.
A Romániai Magyar Szó régebben Nagy Iván Zsolt, a Magyar Hírlap munkatársainak cikkeit vette át, jó ideje pedig Andrassew Iván, a Népszava balliberális munkatársáét. A mostani átvételben Andrassew Iván beszámolt arról, hogy "egy Kertész Imre nevű, hazájában jóformán ismeretlen író Nobel-díjat kapott." Andrassew szerint tulajdonképpen Esterházyt vagy Nádast várta mindenki. Medgyessy Péter miniszterelnök egy korábbi parlamenti felszólalásában azt találta mondani, hogy ő bizony kifizeti egy négygyermekes család negyvenezer forintos tankönyvköltségét. Most a miniszterelnököt csekkekkel bombázzák. "Ez ugyan nem menti a Fidesz tankönyves demagógiáját, de talán tanul belőle Medgyessy." Andrassew elmarasztalta Kövér Lászlót. Kövér merít Fekete Gyulától is: "fogyik a magyar!" Andrassew szerint: "Az szinte természetes, hogy a Fidesz parlamenti képviselőcsoportja, most azzal próbálja magát belábjegyzetelni a történelemkönyvekbe, hogy azértse lesz jelen az Országgyűlés október 23-i ülésén." /Andrassew Iván: Könyv, könyv, könyv (Népszava, 2002. október 14, Budapest). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./ Köztudomású, hogy Fekete Gyula először emelte fel a szavát a népességfogyás miatt. Ezért akkor támadta őt a kommunista diktatúra sajtója.
2002. október 24.
Október 23. kapcsán, a forradalom és szabadságharc eszmei üzenetén túl több aktuálpolitikai, nemzetpolitikai probléma is felmerül, írta Borbély Zsolt Attila. Az első a megbékélés kérdése. Kövér Lászlóval, a FIDESZ Magyar Polgár Párt Országos Választmányának elnöke a Corvin-közben elmondott beszédében rámutatott: a megbékélést csakis az áldozat kezdeményezheti, a hóhér aligha. Sajátos jelenség, hogy Mécs Imrét ismét kifütyülték. Mécs Imrét, akit 1956-os szerepvállalása miatt halálra ítéltek a kádári megtorlás idején. Mécs Imre azzal, hogy beállt Horn Gyula kormánya mögé, mint koalíciót támogató képviselő, lényegében elárulta azt az ügyet, amit képviselt. Horn Gyula karhatalmistaként tevékenyen részt vett a forradalom leverésében. Horn Gyula még 1989 nyarán is arról szónokolt az MSZMP vezető testületében, hogy nem szabad 1956 kapcsán olyan közhangulatnak kialakulnia, amelyben szégyenkezniük kell azoknak, akik úgymond a barikád másik oldalán álltak. Holott a barikádnak 1956-ban nem volt két magyar oldala. Mint a szabadságharcok idején általában, volt egy forradalmi (magyar) oldala, s egy ellenforradalmi, idegen, terrorista (szovjet) oldala. S akik magyar létükre szovjet oldalon álltak, azokat nevezzük okkal, joggal hazaárulóknak, szögezte le Borbély Zsolt Attila. /Borbély Zsolt Attila: A barikád két oldala. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 24./
2002. október 28.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete kétnapos rendezvénysorozattal ünnepelte a Kolozsvári Nyilatkozat (KNY) tízéves évfordulóját. Az okt. 25-én sorra kerülő politikai értékelés után Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke bemutatta a Reform Alapítvány által kiadott Amire felesküdtünk Isten és ember előtt című kötetét, amelynek alcíme: A Kolozsvári Nyilatkozat tíz esztendeje. A megemlékezés másnap, okt. 26-án folytatódott az Állami Magyar Színház termében, ahol Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök köszöntője után rövid ünnepi műsorra került sor, majd következtek a felszólalások. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta: a Kolozsvári Nyilatkozat 10. évfordulója alkalmából újabb kísérletet kell tenni az összefogásra, az RMDSZ elhibázott politikájának kijavítására. Az RMDSZ jelenlegi hivatalos politikai irányvonala az önfeladás politikája. Nem akarnak kiszakadni az RMDSZ-ből, hangsúlyozta. Somai József elemezte a politikum és a civil társadalom kapcsolatát, majd Jakab István, a MIT elnöke szólalt fel. Toró T. Tibor, az RT elnökének véleménye szerint a védőnek szánt szövetség fojtogatja a közösséget, a saját civil társadalmát, elhallgattatja a kritikusokatt. Toró T. Tibor félelmet tapasztal az RMDSZ-ben, hiszen vannak olyanok, akik szerettek volna itt lenni Kolozsvárott, de nem mertek eljönni. A fórumon köszöntőt mondott Kövér László, a Fidesz országos magyar választmányának elnöke, majd következtek a hozzászólások. A résztvevők a főtéri Szent Mihály-templomban ökumenikus istentiszteleten vettek részt, itt viszont elmaradt az unitárius egyház képviselőjének igehirdetése, elmaradt Tőkés László püspök beszéde, és nem került sor a programban említett "Fogadalomtétel"-re sem. /Köllő Katalin: Amire felesküdtünk Isten és ember előtt. Fogadalomtétel nélkül maradtunk. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./
2003. március 17.
Több száz ünnepi rendezvényen emlékeztek meg Erdélyben márc. 15-ről. Az RMDSZ idén Marosvásárhelyen rendezte központi ünnepségét, amelyen Markó Béla szövetségi elnök mellett Kovács László külügyminiszter, MSZP-elnök is beszédet mondott. Markó kifejtette: a leszegényedett Erdélyt fel kell emelni, ehhez pedig befolyásra kell szert tenni a román politikai életben. Ehhez minden itt élő magyarra szükség van, s az Erdélyt elhagyók a maradók esélyeit is gyengítik. Kijelentette: az egységesülő Európában néhány éven belül megvalósulhat az, ami nemrég még hihetetlennek tűnt: magyarok és magyarok között nem lesz határ. - Magyarországtól is azt várjuk, úgy segítsen eljutni a határok nélküli Európába, hogy közben ne tegyen különbséget magyar és magyar között - mondotta az RMDSZ elnöke. Kovács László beszédében leszögezte: Magyarország történelmi lehetőséget kapott az euroatlanti csatlakozással, és ebben osztozni szeretne a határon túli magyarsággal. Hangsúlyozta: a magyar kormány szigorúan tartja magát ahhoz az elvhez, hogy a határon túli honfitársakat érintő döntéseket velük egyeztetve hozza meg. Biztosította az ünneplőket, hogy a kedvezmények köre nem szűkül, s hogy a határon túliaknak nyújtott segítség, az átlátható támogatási politika az uniós csatlakozás után sem változik. Kijelentette: nem szabad megengedni a magyarországi politikai indulatok behatolását a romániai magyar közösségbe. Kovács beszédét helyiek kisebb csoportja próbálta megzavarni. A Fidesz-MPP politikusai a Székelyföldön rendezett ünnepségeken szólaltak fel. Németh Zsolt, az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Kézdivásárhelyen hangsúlyozta: nem igaz, hogy a tavalyi magyarországi választásokon az anyaország elfordult a határon túli magyaroktól. Az anyaország nem fordult el, és nem veszett el, csak súlyos támadás érte - mondta. Kövér László Székelyudvarhelyen mondott a magyar kormány politikáját bíráló beszédet. A Fidesz-alelnök elismerte: Magyarországnak érdeke, hogy a szomszédos államok is az EU tagjai legyenek. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester az ünnepségen bejelentette a székelyföldi polgári körök létrehozását, majd felolvasta a kolozsvári Márciusi Fórum üzenetét. A mintegy hatvan romániai városban rendezett ünnepségeken felolvasták Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar kormányfő üzenetét. /Erdély-szerte méltóságteljesen ünnepeltek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./
2003. március 17.
Csíkszeredán Csedő Csaba polgármester mondott ünnepi beszédet. Az ünnepségsorozat Gál Sándor honvédezredes köztéri szobránál kezdődött, majd az ünneplő tömeg átvonult a Vár térre, ahol a Petőfi- és Balcescu-szobroknál folytatódott a megemlékezés. Este a Szakszervezetek Művelődési Házában gálaműsort mutattak be. Székelyudvarhelyen az ünnepi szónok Kövér László, a Fidesz - Magyar Polgári Párt alelnöke volt, aki beszédében azt hangsúlyozta: a magyar demokrácia születésnapját gyűltek össze ünnepelni. Bírálta a magyar kormány politikáját, majd biztosította hallgatóságát, rájuk továbbra is számíthatnak. Szász Jenő polgármester a szónoki emelvényről meghirdette a polgári körök létrehozását a Székelyföldön, és felolvasta a kolozsvári Márciusi Fórum üzenetét. Gyergyószentmiklóson Rokaly József, a városi és területi RMDSZ elnöke, Pál Árpád polgármester és dr. Garda Dezső képviselő mondott beszédet. Székelykeresztúron a főtéri Petőfi-szobornál került sor a megemlékező ünnepségre. Benyovszki Lajos polgármester köszöntötte a résztvevőket. Végül Verestóy Attila szenátor szólt az ünneplőkhöz. Szentegyházán Rus Sándor polgármester, Herczeg Ferenc helyi RMDSZ-elnök és Antal István parlamenti képviselő ünnepi beszédekben méltatta az évfordulót. Jelen volt Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, a Reform Mozgalom elnöke. A Nyergestetőn található emlékműnél közel félméteres hóban, havazásban zajlott az ünnepség az 1849 augusztusában elesett több mint 200 székely szabadságharcos emlékművénél. /Közös felelősségünk a szülőföld megtartása. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 17./
